Miközben alig akad olyan ember, akit közvetve vagy közvetlenül ne érintene a probléma, nagyon kevés szó esik arról, hogy a beteg, vagy ápolásra szoruló hozzátartozó gondozása mennyi mentális, lelki és fizikai terhet ró az érintettekre. Ha mégis beszélünk róla, leginkább az anyagiak kerülnek szóba, pedig ez távolról sem csak pénz-kérdés, sokkal inkább egy gigantikus méretű, komplex feladat, olyan „csomag” amit családok tízezreinek kell nap mint nap cipelniük. Az ő helyzetüket tovább nehezíti, hogy ez egy óriási tabutéma is, amiről néha – bármennyire is jól esne – nem nagyon lehet hol és kivel beszélni.
„A praxisomban is azt tapasztalom, hogy ez egy kibeszéletlen téma, amihez jellemzően anyagi szempontból közelítünk. Pedig ez egy nagyon összetett, testi-lelki szempontból megterhelő élethelyzet, ami komolyan próbára teszi az érintetteteket, az ő emberi és családi kapcsolataikat” – vélekedett L. Stipkovits Erika szakpszichológus-pszichoterapeuta, a Személyiségfejlesztő Akadémia vezetője.
„Gyakran látom, hogy az összes gond egy családtagra marad, aki egyedül roskadozik az anyagi és lelki terhek alatt, de az sem ritka, hogy mindennek tetejébe közte és a többiek között kialakul egy tettes-áldozat játszma is. Eltűnnek a testvérek és a rokonok, akik messze vannak, és semmilyen formában sem osztoznak a terheken, viszont messziről „osztják az észt” annak, aki próbál helyt állni és lavírozni ebben az elképesztően sok pszichés és anyagi teherrel járó szituációban.
A cikk egy korábbi írás, a teljes interjú a Pszichoforyou.hu oldalon olvasható.